A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első nemzeti parkja, amelyet 1973-ban alapítottak, és 1999-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára. A park területe több mint 80 000 hektár, és Európa egyik legnagyobb, természetes állapotában fennmaradt pusztai területe.
A Hortobágy híres a pásztorkultúrájáról, hagyományos állattartási formáiról, és az ott élő jellegzetes magyar állatfajtákról, mint például a szürkemarha, rackajuh, mangalica és a magyar pásztorkutyák. A térségben a pásztorélet évszázadok óta meghatározó, melynek emlékeit a mai napig őrzik, például a híres hortobágyi csikósok és gulyások.
A Hortobágy egyik legismertebb látványossága a Kilenclyukú híd, amely a 19. században épült, és ma is a táj szimbólumának számít. Emellett fontos szerepet tölt be a Hortobágyi Vadaspark, a Pusztai Állatpark, valamint a Madárkórház, amely évente több ezer sérült madarat lát el.
A park változatos élővilága páratlan: több mint 340 madárfaj figyelhető meg itt, köztük olyan ritka fajok is, mint a túzok, rétisas, vagy a kanalasgém. A Hortobágy ezért Európa egyik legfontosabb madárvonulási megállóhelye is.
A térségben minden évben megrendezésre kerül a Hortobágyi Lovasnapok, valamint az őszi Szent Dömötör-napi Behajtási Ünnep, melyek látványos programokat kínálnak az idelátogatóknak.
A Hortobágyi Nemzeti Park nemcsak a természeti értékek, hanem a hagyományos, évszázados kultúra megőrzése miatt is kiemelkedő. A park célja a természeti értékek védelme mellett az ősi pásztorkultúra bemutatása és megőrzése.
A nemzeti park Debrecentől nyugatra, Hajdú-Bihar vármegyében található. Megközelíthető a 33-as főúton keresztül, amely áthalad a Hortobágy községen is. A térségben több tanösvény, kilátó és bemutatóhely várja a természet és a hagyományok iránt érdeklődő látogatókat.