![]() | |||||
KEZDŐLAP | TÖRTÉNELMI ÉS FÖLDRAJZI ADATOK | KIEMELT HELYSZÍNEK | HAGYOMÁNYOK | GALÉRIA | TÉRKÉP, TÚRÁK |
A Hortobágy Magyarország legnagyobb egybefüggő füves pusztája, melyet a magyar népi kultúra és pásztorélet egyik legfontosabb szimbólumának tartanak. Az Alföld szívében elterülő táj története több ezer évre nyúlik vissza, ahol az ember és természet harmóniája alakította ki az egyedi tájszerkezetet. A Hortobágyi Nemzeti Parkot 1973-ban alapították, ez volt az ország első nemzeti parkja, 1999 óta pedig az UNESCO világörökség részét képezi.
A híres Kilenclyukú híd a Hortobágy szimbólumává vált. A 19. század közepén épített kőhíd a pásztorok, állatvásárok és utazók fontos átkelőhelye volt a Hortobágy folyón. A híd környékén minden évben megrendezik a híres Hortobágyi Vásárt, amely a magyar pásztorhagyományok legnagyobb ünnepe. A Hortobágyon kialakult különleges állatvilág, mint például a szürkemarha, rackajuh, mangalica és a híres magyar pásztorkutyák (komondor, puli, kuvasz), szerves részei a táj kulturális örökségének. A puszta éghajlata, vizei, mocsarai és madárvilága a természetjárók számára is izgalmas felfedezési lehetőségeket kínálnak – különösen tavasszal és ősszel, amikor madarak ezrei vonulnak át a vidéken. A Hortobágyi Csárda, amely már a 18. század óta működik, ma is a látogatók kedvelt helye. Az épület eredeti stílusában őrződött meg, és betekintést nyújt a régi utazók és pásztorok világába. A Hortobágy nem csupán egy tájegység, hanem egy életforma, mely a természettel való együttélésen alapul. A Nemzeti Park központjában található Pásztormúzeum, az állatpark és a természetvédelmi bemutatók mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a látogatók mélyebb megértést nyerjenek a térség páratlan örökségéről.
| |||||
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen, Sumen utca 2. |
Hortobágyi Látogatóközpont 4071 Hortobágy, Petőfi tér 1. |